2013. október 11., péntek

Te jó ég, megnéztem a dátumot, magam is meglepődtem, milyen régi az utolsó bejegyzés. :(
Rengeteg dolog történt velem az idén egyre kevesebb időm volt a blogra, magamra, a biztató kezdetek után... sajnos nehéz és fájdalmas történések...ez az egész év .... mondhatom így életem derekán, az eddigi legkeményebb.

Tavaly december közepén új munkahely, ..... végre, sokadszorra, sikeres pályázat, .... beilleszkedés, új kihívások, megfelelni, új dolgokat megtanulni. Ezzel együtt persze fejlődni, gazdagodni. Nem volt így könnyű a tél, de belejöttem, sőt élveztem, amit az ember szívesen csinál, abban végtelenül terhelhető.
Tavasszal és nyár elején megérett a gondolat, és ezt tett követte - kinőttük az 53- nm lakásunkat, hiába no 5 embernek kevés volt már nagyon. Adás-vétel,  ügyintézés, szervezés, költözés, agybaj. De! Szép új otthon, tágasabb, kényelmesebb, a kisebb lakásból egy jóval nagyobb lakásba. Sőt, még mosogatógépem is lesz ezután!

Sínen vagyunk! Alig vártam, hogy túl legyünk a költözésen, és a nyári szünetben majd élvezzem a pihenést, és hogy sok időm legyen pihenni, alkotni, hímezni.

Az élet alaposan felülírta a terveinket. Betegségekkel telt az idő a nyár eleje óta, csupa aggodalom. Papa és Apa egyszerre! Kivizsgálások, szorongások, előjegyzés, várakozás, kezelés, műtét, intenzív, a látogatások. Bár csak ne velünk történne. Talán mások is érezték már úgy hogy ha lehetne elszaladnának....vagy felébrednének csak egy rossz álomból - ez nem lehet, ennyire nem verhet minket a Jó Isten.
Megvannak, egészen jól vannak, de sajnos ez még nem a gyógyulás.

Próbálkoztam ugyan hímzéssel, de aztán egyszer csak ahhoz is elfogyott az erőm, már ehhez sem volt kedvem.

Azért az internet maradt, megnézni a kedvenc keresztszemes fórumokat, blogokat, az újonnan felbukkanó  mintákat, az elkészült alkotásokat, a beszélgetéseket a kedves fórumtársak között, néha-néha bekapcsolódni egy kicsit. Az RR volt mindössze, amit elkészítettem a nyári hónapokban, az is csak egy aprócska hímzés, egy ülésben kész lehet jóformán.

Hallottam valahol nem is olyan régen néhány éve,  tegyünk gesztenyét a zsebünkbe, hogy megóvjon a betegségektől. Nem mintha babonás lennék. Azért azóta még jobban szeretem a gesztenyét.
Valahogy mindig is jól esett ránézni, kicsit kifényesíteni tenyérben tartani. zsebre tenni, nem csak gyerekként, most is, azóta is.





2 megjegyzés:

Fidike írta...

Jó és rossz kéz a kézben... Sok erőt kívánok a nehézségekhez! És a hímzéshez, kikapcsolódáshoz is!

Gyagnes írta...

Köszönöm szépen, bölcs gondolat, mivel alapvetően pozitív embernek tartom magam, tudom, hogy a rossz dolgok sem tartanak örökké.
Próbálom ezután jobban megragadni a jó pillanatokat!